Thealter

Előadók: Eke Angéla, Homonnai Katalin, Kelemen Kristóf, Kristóf Márton, Pálinkás Bence György
Zene: Kristóf Márton
Rendezőasszisztens: Totobé Anita
Szervezés: Kiss Réka Judit
Produkciós vezető: Böröcz Judit
Díszletgyártás: Balázsi Dániel, Hegedűs Fanni
Technikai munkatárs: Szapu Márk
Rendező, koncepció: Kelemen Kristóf, Pálinkás Bence György

„A világ legboldogabb népénél az emberek serege egy akácfa alatt intézi az államügyeket.”

Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös produkciója a Magyar akác. Az előadásban bemutatják, hogyan vált az Amerikából idetelepített akácfa magyar nemzeti és politikai szimbólummá. Az alkotók életre hívtak egy mozgalmat is, amelyben akácfa-ültetésekkel kívánják elérni, hogy politikai eszméik gyökeret verjenek a magyar talajban. A darab terét egy kertinstalláció varázsolja igazán autentikussá.

Az előadás több oldalról vizsgálja az akác sikertörténetét. A lakosság 62,9%-a szerint legmagyarabb fának tartott növény első hazai példánya 300 évvel ezelőtt „érkezett” az Erdődy-család birtokára, majd az Alföldfásítási program után a rendkívül szívós és könnyedén alkalmazkodó faj megtelepedett és elterjedt a magyar erdőkben. Az akác szemtanúja volt a magyar történelem fontos eseményeinek, a magyar kultúra szerves részévé vált, végül idegenhonos fajból hungarikummá lett.
Története azonban nemcsak botanikai izgalmakat kínál. Egy 2014-es EU rendelet szerint bizonyos idegenhonos inváziós fajok nem kerülhetnek be az uniós államokba, a már itt élők pedig kiirtásra ítéltettek. Emiatt a rendelet miatt vált az akácfa egy ideig a hazai politikai élet fontos szereplőjévé:
„Üzenjük Brüsszelnek! Védjük meg a magyar földet, a szabad pálinkafőzést, a mézet és az akácot!” – hangzott a FIDESZ petíciója. Számos politikus szólalt meg az akác-vitában, Orbán Viktor pedig az akácfa érdekében személyesen tárgyalt az Európai Bizottság akkori elnökével, José Manuel Barrosóval.

Az előadásban az akácfa kapcsán kirobbant politikai diskurzus felidézésén túl az alkotók által életre hívott mozgalom bemutatása is fontos szerepet játszik. A mozgalom szimbolikus politikai helyszíneken szerepelt már eddig is (pl. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, hűvösvölgyi Munkásmozgalmi sétány), ahol akácfaültetési akciókkal egy új, liberális, befogadó közösségeszményt népszerűsítettek – ezekre minden esetben zenés és szöveges műsorral készültek az aktivisták, azaz a Magyar akác alkotói.
Az előadásban újrajátsszák a már megvalósított akciókat, de bemutatják a jövőbeli terveiket is. Ezeknek fontos eleme, hogy az akácfát a saját eszméiknek megfelelően beleírják a történelmi múltba, továbbá egy nagyszabású fásítási program keretében kiemelt emlékhelyet létesítsenek neki.

„Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György kvázi társulata egyfelvonásos ökológiai groteszkben mutatja be a kortárs magyar kormány elmúlt hét évének összes őrületét. Az előadás egyetlen növény identitásán keresztül, egy kertinstallációban meséli el, hogy juthatott idáig az ország morálisan. A műfaj valahol a munkásmozgalmi szavalókórusok, az ismeretterjesztő slam, és a multimédiás performansz között lavíroz.”
Artner Szilvia Sisso: Az akác is út, Színház folyóirat

„Úgy érzem, mintha a Tanú című film 21. századi remake-jéből látnék jeleneteket elborult mai arcok tolmácsolásában, amiben a narancsot leváltotta az akác, ami egy kicsit szúrós, kicsit amerikai, de azért a miénk.”
Pótszékfoglaló: A legmagyarabb fa?, www.potszekfoglalo.hu

„A darab megértéséhez nem szükségesek különleges botanikai ismeretek; a mű ökológiai kérdésekben sem foglal állást. Annál élesebben világít rá viszont arra, hogy a különböző ideológiák, akár a tudományos megállapításokból is gondosan (értsd szelektíven) szemezgetve, hogyan használják fel az akácfát saját nézeteik igazolására vagy egyéni érdekeik érvényesítésére.”
Gosztola Kitti: Fafaj a világot jelentő deszkákon, Artmagazin

Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy az előadásban stroboszkópot használnak!

Támogatók: Trafó Kortárs Művészetek Háza, FÜGE – Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Műhely Alapítvány, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma
A Műhely Alapítvány a LABO programsorozat keretében vett részt a produkció létrejöttében.

Külön köszönet: Barna Orsolya, Seth Coleman, Csányi Krisztina, Eredics Lilla, Gazsó György, Gosztola Kitti, Lovas Dániel, Nagypál Gábor, Pál András, Regényi Júlia, Semsei Balázs (Norwell//Farbwechsel Records), Sipos György, Szirtes Attila, Tarr Judit, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Sonidus Archívum, Karácsony Lázár Pika, Szőcs Gábor Mojszi, Off Europa Festival