Keresés
 
   
 

THEALTER / Webnapló

 

Webnapló

További bejegyzések:

búcsúkeringő díjeső és könnyes majdnem búcsú betűk helyett képek - hólyagcirkusz társulat betűk helyett fotók - a szentesi hmg drámatagozatos diákjai betűk helyett fotók: oleg zsukovszkij - perovics zoltán betűk helyett fotók: vol plané betűk helyett - fotógaléria: malij theatre betűk helyett - fotógaléria -finita la commedia betűk helyett fotógaléria: szabó réka társulata kacagó priznic, szakállas rajkó félix betűk helyett fotógaléria: theatre of jack and joe betűk helyett fotógaléria: theatre trafik előrevetítem az estét betűk helyett fotógalérai: andaxínház betűk helyett fotógaléria : artus goda gábor baráccság vagy nem baráccság négy ásványvíz? visszaszőtt háló - szerezz egy kanalat! A kiszolgáló nem található négy, kásahegy három ez már a második este Derevo és Pintér Béláék kialvatlanok és csíkszeműek, ébresztő!! Elkezdődött! Már csak egy és... Még kettőt Már csak hármat alszunk

Videók

 

 

Már csak hármat alszunk

2006.07.14.

20:20

A tizenhatodik esztendőben ezúttal a webnaplóban is olvashatod, mi látni-, hallani- és gondolni való volt, van és lesz az idei thealter-szasszon. Most még csak kívülről nézegetem a zsinit. Hármat kell aludni, és elkezdődik. Ma délután már a deszkákat hordták az udvarba, hamarosan építik a színpadot. Ha azt hinnéd, van, ami sosem történik meg, tévedsz. Minden megtörténik, csak van, ami a valóságban, és van, ami a színpadon.


- ez még nem a thealter, de már hamarosan -
- 2006., péntek, július 14. -
13:17 - - Jóllehet, sosem történik meg, de egyszer, csak egyetlen egyszer
úgy szeretném, hogy az előadás után ne oltsák fel a lámpákat,
ülhessünk még ott a sötétben letaglózva, szétcsapva,
meggyötörve vagy éppen egekig szárnyalva,
a sötétben magunkra hagyatottan, akár befelénézve és fülelve,
aztán újra és újra rábólintva az örkényi bölcsességre,

hogy mindannyian a nagy büdös semmiből jöttünk, és oda is tartunk,
üldögélve még egy kicsit a sötétben, a hűs széken,
a simára gyalult nézőtéri padon,
kutatva, hogy mit is csinált bennünk a színház,
hogy ne kelljen kimenni a napfényre,
ne zavarjon össze bennünket fák, nyár és langyesők illata,

hogy azon gondolkodhassunk,
ami megmozdult bennünk,
amíg AZOK ott fenn a színpadon jöttek-mentek,
valamit mondtak, vagy csak mozogtak,

legyen már egy kicsit sötétség,
hogy magunkra ránthassuk és szorosan magunkra húzhassuk
a színház ruháját,
azt az üzenetet, amit valahogy, lehet, hogy épp félre, de értettünk,
hogy rögzíthessük azokat a pillanatokat, amiket láttunk,

hadd hagyjuk, hogy ránktörjön a flessbekk,
vissszavillanjon egy-egy, a gyors felejtésnél többre érdemes hang,
mondattöredék, kép,

egyszer, de csak egyetlen egyszer maradjanak végre
leoltva a lámpák, hogy a színpadon túl, az összehúzott függönyökön túl,
a kikapcsolt zenén túl folytatódjon az előadás, itt belül, önmagunkban.
nyemcsok éva eső



a lap tetejére
 

2014 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció